Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke 2026. október 28-án a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Metamorphosis című kiállításán az M5 kulturális csatorna Kritika című műsorának adott interjút. A beszélgetés az emberi élet változásait, a családi kötelékek és a szeretet jelentőségét, valamint a természet megújulóképességét és az ember környezeti felelősségét állította középpontba. A kiállítás a metamorfózis, vagyis az átalakulás jelenségét személyes, társadalmi és környezeti összefüggésekben mutatja be.

Vizi E. Szilveszter a tárlat két alkotássorozatához kapcsolódva fejtette ki gondolatait az élet folytonos változásáról és a művészet szerepéről.
Az emberi életutat a várandósságtól és a születéstől az öregedésen át az elmúlásig megjelenítő fényképek kapcsán így fogalmazott: „Az élet a megtermékenyítés pillanatától, a születéstől a halálig tart, amely egyben bölcsője az örök életnek.” Hangsúlyozta, hogy a változás természetes és elkerülhetetlen, ezért nem félni kell tőle, hanem felkészülten fogadni. Rámutatott, hogy az ember fejlődését a család, az iskola, a barátok és a tágabb társadalmi környezet egyaránt alakítja. Különösen fontosnak nevezte a szeretet megtartó erejét és a nemzedékek közötti kapcsolatot, amelyben a nagyszülők és dédszülők tapasztalatai, értékei továbböröklődnek a fiatalabb generációkra.

A fotográfia jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a művész egyetlen pillanat megörökítésével is képes maradandó emberi értékeket közvetíteni. Egy gyermek születése, egy családi gesztus vagy a testvérek közötti szeretet megnyilvánulása olyan élményeket idézhet fel a szemlélőben, amelyek saját emlékeivel és érzéseivel kapcsolódnak össze. Megfogalmazása szerint a fénykép akkor válik valódi művészetté, ha nem csupán megmutat valamit, hanem gondolatokat és érzelmeket ébreszt a nézőben. A műalkotás befogadója így saját élményeivel maga is részese lesz az alkotásnak.
A természet átalakulását bemutató fotósorozat kapcsán egy egykori ipari hulladékterület fokozatos újjáéledéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a természet rendkívüli megújulóképességgel rendelkezik, és az ember által károsított környezetben is képes új életet teremteni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez nem menti fel az embert a környezetpusztítás felelőssége alól. Különösen fontosnak nevezte a tartósan mérgező anyagok természetbe jutásának megakadályozását, valamint az egyéni és állami felelősség érvényesítését a jövő nemzedékek életfeltételeinek megőrzése érdekében.

Az elnök a természeti szépség és az emberi boldogság kapcsolatára is kitért. Rámutatott, hogy a környezetünkben megtapasztalt szépség, akár egy virágzó pipacsmező látványa, az agy jutalmazó mechanizmusain keresztül örömöt és elégedettséget válthat ki. Hangsúlyozta, hogy az emberi életben nem az anyagi gyarapodás a legfontosabb, hanem a szellemi értékek, a szeretet és a belső harmónia megteremtése.
A beszélgetés során a múlt, a jelen és a jövő összefüggéseit is érintette. Mint fogalmazott, a múlt nélkül nincs jövő: a jelen a múlt tapasztalataira épül, a jövőt pedig a jelen döntései alakítják. A fotográfia különleges értékét abban látja, hogy az élet megismételhetetlen pillanatait megőrizve nemcsak emléket állít, hanem kapcsolatot is teremt az egymást követő nemzedékek között.

