1. A Magyar Corvin-lánc Testület célja és missziója, ezek megvalósítását támogató tevékenysége
A Magyar Corvin-lánc Testület köztestületként a jogállását meghatározó, A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. évi XLIX. törvényben rögzített közfeladatait látja el, szakmai és szellemi autonómiáját megőrizve. A Testület tagjai köztestületi tagságukra tekintettel díjazásban nem részesülnek. Ezt az Alapszabály 7. § (7) bekezdése rögzíti.
A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban alapította Horthy Miklós kormányzó gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása alapján. Több évtizedes megszakítás után az első Orbán-kormány 2001-ben Magyar Corvin-lánc kitüntetés néven újraalapította, tehát nem jogutódja az 1930-ban Horthy Miklós által alapított kitüntetésnek. A mai köztestület jogállását a 2023. évi XLIX. törvény szabályozza. A Testület közfeladatait a közgyűlés határozatai alapján látja el. A közgyűlések állandó meghívottja a köztársasági elnök, aki megbízottja útján vesz részt az üléseken. A Testület a tagok számára az online részvétel lehetőségét is biztosítja; ezzel különösen a tengerentúlon élő tagok, például Bor Zsolt és Karikó Katalin élnek. Az utóbbi öt évben a közgyűlés 16 alkalommal ülésezett, amelyből 4 alkalommal a szavazás írásbeli módon történt. Ezenfelül 3 egyéb megbeszélésen vettek részt a tagok.
A Magyar Corvin-lánc Testület célja, hogy a tagjai által elért kiemelkedő tudományos, művészeti és szellemi eredményeket a köz javára – bonum commune – fordítsa, és tagjait példaképként állítsa különösen a fiatalabb nemzedékek számára. A tudományt és a művészetet a nemzeti kultúra egymást erősítő alkotóelemeinek tekinti, amelyek az igazság és a szépség értékeinek közvetítésével egyaránt hozzájárulnak a magyar szellemi örökség gyarapításához.
A Testület küldetésében kiemelt helyet foglal el a tudásátadás és a tehetséggondozás. A fiatalok támogatása nemcsak az egyéni életpályák kibontakozását, hanem a nemzeti szellemi tőke gyarapítását és a magyar jövő építését is szolgálja.
2. A Magyar Corvin-lánc adományozásának módja és folyamata
A Corvin-láncot a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztése alapján adományozza.
A törvény értelmében a folyamat kétféle módon indulhat meg.
A kormányzati csatorna:
Egyrészt a Corvin-lánc adományozására a Kormánynak a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős tagja, vagy a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja, kultúráért felelős tagja, kormányzati tudománypolitikáért felelős tagja, társadalompolitika összehangolásáért felelős tagja, valamint külpolitikáért felelős tagja tehet javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.
Ebben az esetben a miniszter által javasolt személyről a Testület kötelezően véleményt nyilvánít, és végül a miniszterelnök csak olyan személy kitüntetését terjesztheti a köztársasági elnök elé, akit a Testület erre méltónak talált.
A közösségi csatorna:
Másrészt a Corvin-lánc adományozását bárki indítványozhatja (kivéve önmagának és közeli hozzátartozójának), az indítványt a Corvin-lánc Iroda részére kell benyújtania. Ilyenkor a Corvin-lánc Iroda vezetője a beérkezett indítványokkal kapcsolatban kikéri a Testület véleményét és a Testület által támogatott indítványokat továbbítja a Kormány kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős tagja részére, végül szintén a miniszterelnök terjeszti elő az adományozást a köztársasági elnöknek.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy mind a két esetben a miniszterelnök keze meg van kötve: a Testület támogató állásfoglalása nélkül nem viheti az előterjesztést a köztársasági elnök elé. Mindkét út esetében a Testületé az érdemi szűrés (gyakorlatilag vétójoga van), a miniszterelnöké a formális előterjesztés joga, az eljárást pedig a köztársasági elnök zárja le az adományozással.
A Testület 2020 óta eddig összesen öt esetben nyilvánított véleményt ebben a tárgykörben.
3. A Testület a saját törvényben meghatározott közfeladatainak ellátása érdekében sokrétű tevékenységet végez.
3.1. Rendezvények, tudományos konferenciák, egyéb programok rövid összefoglalója:
1. Corvin Szalon: Magas színvonalú szakmai rendezvény, amelyen a Testület tagjai, illetve más, a Testülettel kapcsolatban álló neves szaktekintélyek adnak elő különböző, a Testület közfeladataival összhangban lévő témákban, ismeretterjesztés, párbeszéd kezdeményezése céljával.
2. Ligetparti esték: Kulturális eseménysorozat, amely a széles közönség számára kínál igényes, értékes kulturális programokat. Bemutatkozási lehetőséget kínál kiemelkedően tehetséges fiatal, pályakezdő művészeknek, az ő támogatásuk révén szorosan kapcsolódik a Testület közfeladataihoz is. A program kezdeményezője és fővédnöke Prof. emer. Marton Éva, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjjal és számos rangos nemzetközi díjjal elismert világhírű operaénekes, a Testület tagja, aki egyben az előadók és a műsor kiválasztásáért is felel.
3. Rendhagyó történelemóra: A Tisza István és a dualizmus címmel havonta megrendezésre kerülő, elsősorban gimnáziumi 11. és 12. évfolyamos diákok részére tartott interaktív órák helyszíne a Roheim-villa, a Magyar Corvin-lánc Testület székhelye, ahol gróf Tisza István miniszterelnök halálos merénylet áldozata lett. Az építészetileg is egyedülálló, a közelmúltban felújított villa korhű környezetet nyújt a korszak oktatási célú bemutatására, amely egyben segítség az érettségi előtt álló diákoknak a téma mélyebb megismeréséhez.
4. Nyílt napok: A program a széles közönség számára kínál lehetőséget a Roheim-villa vezetett látogatására, egyben betekintést enged a Testület tevékenységébe, bemutatja a Testület tagjait, a Magyar Corvin-lánc kitüntetés történetét, összhangban a Testület missziójával.
5. Tudományos és egyéb szakmai konferenciák: Magas színvonalú rendezvények a Testület közfeladatához kapcsolódó témákban, kiemelt előadókkal, amelyek lehetőséget biztosítanak a különböző szakterületek képviselői számára a diskurzusra, a széles közönség számára pedig ismeretterjesztésül szolgálnak.
A Testület a 2023. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatait a fent ismertetett rendezvények mellett egyéb tudományos, irodalmi, kulturális és művészeti tevékenységek – többek között könyvek és egyéb kiadványok megjelentetése, kiadványok létrejöttének támogatása, tanulmányok elkészítése és elkészíttetése, kiállítások és megemlékezések szervezése, valamint további szakmai tartalmak létrehozása – révén is ellátja.
3.2. Corvin Szalonok, tudományos konferenciák, egyéb rendezvények
A 2024. évben:
Október 8-án a Roheim-villában Nemeskürty István halálának kilencedik évfordulóján emlékkonferenciát rendezett a Testület, amelyet Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök távollétében, az ő kérésére Prof. Dr. Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, akadémikus, a Testület tagja nyitott meg, az elnök gondolatait tolmácsolva. Prof. Dr. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója Nemeskürty történelmi ismeretterjesztő és nemzettudatot formáló munkásságáról tartott előadást. Az életmű személyes és szakmai örökségét történészek, irodalomtörténészek és filmes szakemberek pódiumbeszélgetése is felidézte.
Október 24-én a Corvin Szalonban Prof. Dr. Sótonyi Péter orvos, akadémikus, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, a Testület tagja Tóth Ilona pere igazságügyi orvosszakértői szemmel címmel tartott előadást. Október 31-én a gróf Tisza István emléknapon koszorúzással, az életét képekben bemutató virtuális kiállítással és az Udvari Kamaraszínház Tizennyolc című színdarabja villára adaptált változatának előadásával emlékeztek a Roheim-villában meggyilkolt egykori miniszterelnökre. Az esemény díszvendégeként Lázár János építési és közlekedési miniszter mondott ünnepi beszédet Vizi E. Szilveszter elnök mellett.
November 6-án Prof. Dr. Ádám Veronika orvos, biokémikus, az MTA rendes tagja A tudós felelőssége és lelkiismerete két történetben című Corvin Szalon-előadásában az atomfegyver kifejlesztése és a klónozás példáján tárgyalta a kutatói felelősség etikai kérdéseit.
November 12-én Aquinói Szent Tamás máig ható szellemi hagyatéka címmel rendeztek emlékkonferenciát. Deák Viktória Hedvig OP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola egyetemi tanára az Oltáriszentség teológusáról; Klima Gyula filozófus, az MTA doktora és a Fordham Egyetem professzora Aquinói Tamás lélekfilozófiájáról; Takács László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára teológia és költészet kapcsolatáról; Prof. Dr. Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, akadémikus, a Testület tagja Aquinói Szent Tamás forrásairól beszélt. A rendezvényen egy új tudományos könyvsorozat első hat kötetét is bemutatták.
A 2025. évben:
A Corvin Szalon márciusi rendezvénye a kábítószer-fogyasztás egyéni és társadalmi következményeit vizsgálta. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter az agyi függőségi mechanizmusokról, a drogok biológiai és társadalmi romboló hatásáról beszélt, míg Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a magyarországi kábítószerhelyzetet, valamint a megelőzés, a felderítés, a rehabilitáció és a jogi fellépés tervezett irányait ismertette.
Májusban Nemeskürty István születésének századik évfordulója alkalmából ünnepi emléknapot rendezett a Testület az Országház Vadásztermében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Magyar Művészeti Akadémiával együttműködésben. A rendezvény a Testület korábbi elnöke, Nemeskürty István írói, tanári, kultúraszervezői és nemzetépítő életművét, valamint a Magyar Corvin-lánc Testület újjáalapításában vállalt szerepét állította középpontba. A Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter ötlete alapján és az ő kezdeményezésére a Magyar Posta centenáriumi emlékbélyeget készített és bocsátott ki Nemeskürty István tiszteletére, amelyet az emléknapon mutattak be.
Júniusban Sir George Radda, a Testület 2024-ben elhunyt tagjának emléke előtt tudományos szimpóziummal tisztelgett a Testület és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A hazai és külföldi tudósokat, egykori tanítványokat és munkatársakat megszólító rendezvény a világhírű magyar származású kémikus mágneses rezonanciás képalkotásban elért eredményeit, tudományszervezői munkásságát, a fiatal kutatók támogatását és a nemzetközi tudományos együttműködés jelentőségét mutatta be.
A Testület 2025-ben először, majd 2026-ban is csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához. A látogatók vezetett épületbemutatáson ismerhették meg a Roheim-villa építészeti értékeit, reprezentatív tereit, helyreállításának történetét, valamint az épülethez és gróf Tisza Istvánhoz kapcsolódó történelmi emlékeket.
Októberben Nemeskürty István halálának tizedik évfordulóján mutatták be a Testület megbízásából készült, Sallai Zsófia által írt Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfiát. A kötet Nemeskürty István sokrétű életművét, a magyar kultúra, oktatás, film- és irodalomtörténet, valamint a nemzeti önismeret szolgálatában végzett munkáját dolgozza fel.
A 2025. évi centenáriumi Nemeskürty-emléknap és a monográfia kiadása együttesen az életmű szélesebb körű megismertetését és kulturális örökség megőrzését szolgálta.
A Roheim-villa a nemzeti és nemzetközi kapcsolatépítés helyszíneként is szerepet kapott. A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai számára szervezett találkozó és épületbemutatás a külhoni magyarság és az anyaország kapcsolatának erősítését, a közös nyelvi és kulturális örökség megőrzését szolgálta.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Testület elnöke az Amerikai Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivőjét is fogadta a székházban.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Testület elnöke 2025-ben továbbá előadást tartott, illetve beszélgetésen vett részt az alábbi eseményeken:
Az MCC szeptemberi tanévnyitóján tartott előadást a tudás, a tehetséggondozás és a magyar szellemi tőke gyarapításának jelentőségéről.
Az MCC globális drogproblémával foglalkozó novemberi nemzetközi konferenciáján a kábítószer-használat testi, lelki és társadalmi következményeit mutatta be tudományos előadásában.
A Magyar Művészeti Akadémia szeptemberi Akadémiai Klubestjének díszvendégeként a tudomány és a művészet kapcsolatáról, a mesterséges intelligencia kihívásairól, valamint a nemzeti identitás és a kulturális örökség jelentőségéről beszélgetett.
A 2026. évben:
Március 31-én Prof. Dr. Lovász László Abel-díjas matematikus, akadémikus, az MTA korábban két cikluson át hivatalban lévő elnöke, a Testület tagja A tudomány és a művészetek kapcsolata című Corvin Szalon estjén Lehet-e szép a matematika? címmel tartott előadást. Az elegáns bizonyítások, a matematikai mintázatok és a zene példáin keresztül vizsgálta a matematikai szépség fogalmát. Az esten Prof. Laczkovich Miklós Werckmeister-harmóniák címmel tartott előadást, a programot Szabó Ágoston bariton fellépése zárta.
Április 21-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és kultusza címmel rendeztek konferenciát II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából. Az eseményen Czigány István, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott igazgatóhelyettese a szabadságharc katonai esélyeit; Kis Virág pszichológus és doktorandusz Rákóczi Vallomásainak és Emlékiratainak pszichológiai rétegeit; Takács László egyetemi tanár a Confessio Peccatoris kéziratát; Mészáros Kálmán történész a fejedelem önéletrajzi műveinek portréit elemezte. A konferencia további előadásaiban Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója a bencések és a szabadságharc kapcsolatáról; Tóth Ferenc történész, tudományos tanácsadó Rákóczi emigrációs diplomáciájáról; Kincses Katalin Mária egyetemi docens a fejedelem műveinek 19. századi történeti feldolgozásáról; Kis Domokos Dániel, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója a franciaországi Rákóczi-emlékhelyekről; Fodor Gábor történész, tudományos munkatárs pedig a törökországi Rákóczi-kultuszról beszélt. Zárszót Prof. Dr. Maróth Miklós akadémikus mondott. Június 20-án a Múzeumok Éjszakáján a látogatók vezetett épületbejáráson ismerhették meg a Roheim-villát.
3.3. A Ligetparti esték koncertsorozat 2024–2026 között számos alkalommal kínált bemutatkozási lehetőséget fiatal tehetségeknek.
2024-ben május 16-án a Trio Mikrokosmos – Fóris Zsófia hegedűművész, Forgó Boglárka gordonkaművész és Lescsinszky Áron zongoraművész – Haydn, Brahms, Dvořák és Schubert zongoratrióinak tételeit játszotta. Június 12-én Szeleczki Artúr tenorénekes Gyökér Gabriella zongorakíséretével Robert Schumann Dichterliebe (A költő szerelme) című dalciklusának legnépszerűbb darabjai közül adott elő. Szeptember 25-én Magyar Valentin zongoraestjén Beethoven c-moll „Patetikus” szonátája, Liszt Elfelejtett keringői és I. Mefisztó-keringője hangzott el. Október 16-án Megyimórecz Ildikó operaénekes adott operettestet Gyökér Gabriella zongorakíséretével. November 27-én a Marton Éva Nemzetközi Operastúdió énekesei, Fenyvesi Gabriella Rea, Anija Lombard, Ortan Vivienne és Balázs Norbert Mozart-áriákat és duetteket adtak elő; zongorán Szennai Kálmán működött közre.
2025-ben januárban a Trio Haris Haydn- és Ravel-művekkel nyitotta meg az évadot, februárban Lakatos György és tanítványai fagottművekből és átiratokból összeállított szóló- és kamarazenei koncertet adtak, márciusban Anija Lombard, áprilisban Ortan Vivienne és Pál Botond adtak dal- és áriaestet. Májusban az MTA Dísztermében a Marton Éva Nemzetközi Operastúdió fiatal művészei ifj. Johann Strauss A denevér című nagyoperettjét félig szcenírozott koncertelőadás formájában mutatták be. Ősszel Pellet Sebestyén zongoraestjével, majd Bán Balázs dalestjével folytatódott a sorozat. A programok közös célja a fiatal tehetségek támogatása, a mesterek és tanítványok összekapcsolása, valamint a klasszikus zene közösségformáló erejének közvetítése volt.
2026-ban március 25-én Szeleczki Artúr tenor Schubert Ständchen című dalát és Beethoven An die ferne Geliebte című dalciklusát adta elő Gyökér Gabriella zongorakíséretével; az est második részében Paládi Máté zongoraművész Chopin E-dúr etűdjét, valamint Liszt Ferenc 11. magyar rapszódiáját, Romance című művét és a Zarándokévek sorozat Velence és Nápoly részének Tarantella című darabját játszotta. Április 28-án Szaniszló Attila zongorista Mozart c-moll zongoraszonátáját és Liszt I. Mefisztó-keringőjét játszotta; Csongár Márton klarinétossal közösen Brahms Esz-dúr, Op. 120, No. 2 szonátáját adták elő. Május 27-én Szovák Kitti gordonkaművész és Dömötör Máté zongoraművész Glazunov Elégiáját, Rahmanyinov g-moll gordonkaszonátáját és Elgar Salut d’amour című darabját játszotta. Június 24-én Szöllősy Vágó Panna hárfaművész Pethő Rebeka fuvolaművésszel és Bagi Boróka fagottművésszel lépett fel; műsorukat mitológiai, bibliai és népzenei ihletésű alkotásokból, köztük Jules Mouquet Pán sípja című művének tételeiből állították össze.
3.4. Eseményekhez kapcsolódó statisztikák
A Testület 2024–2026 között összesen 32 szakmai rendezvényt, 21 Ligetparti esték kulturális rendezvényt, 39 rendhagyó történelemórát és 97 nyílt napot szervezett. Az eseményeken ez idő alatt összesen mintegy 7500 fő vett részt.
3.5. A Testület tevékenységének társadalmi hasznosulása
A Testület tevékenységének szakmai tartalmához való hozzáférés több szinten valósul meg: a díjmentes, nyilvános alkalmakon a közönség személyesen találkozhat kutatókkal, művészekkel és más szakemberekkel és közvetlenül hallhatja előadásaikat; a középiskolások a történelmi helyszínen, élményszerű formában bővíthetik ismereteiket Tisza Istvánról és a dualizmus koráról; a fiatal előadóművészek bemutatkozási lehetőséget kapnak. A vezetett látogatások a műemlék Roheim-villát és a hozzá kapcsolódó történelmi emlékezetet is hozzáférhetővé teszik a nagyközönség számára. Az eseményekről közzétett beszámolók és fényképek, videófelvételek az előadások és a kulturális programok tartalmát azokhoz is eljuttatják, akik személyesen nem lehettek jelen.
Az eseményekről készült hírek, beszámolók évenkénti csoportosításban elérhetők a Testület honlapján, a https://corvinlanc.hu/hirek linken.
Több szakmai rendezvényről videó készül, amelyek teljes tartalma szintén elérhető a Testület honlapján, a https://corvinlanc.hu/filmek linken.
3.6. Együttműködési megállapodások
A Testület három intézménnyel kötött együttműködési megállapodást, a Magyarország Barátai Alapítvánnyal, a Magyar Művészeti Akadémiával és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával. A Magyarország Barátai Alapítvánnyal 2024. november 19-én kötött megállapodás közös szakmai rendezvények szervezésére, az előadók és témák ajánlására, szakmai adatok, tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztására, közös kiadványok készítésére, valamint a két szervezet kommunikációjának támogatására terjed ki. A Magyar Művészeti Akadémiával 2025. április 23-án kötött megállapodás a magyar művészet, oktatás, művelődés és kultúra közös szolgálatát, közös rendezvények és kiadványok létrehozását célozza. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával 2025. november 24-én aláírt együttműködési megállapodás a szellemi alkotások védelmét, a szakmai információk és tapasztalatok megosztását, valamint közös programok és publikációk megvalósítását támogatja.
3.7. Szakmai háttéranyagok, tanulmányok
A Testület 2024–2026 között összesen 12 szakmai tanulmányt készített vagy készíttetett a 2023. évi XLIX. törvény felhatalmazása alapján, ezek:
1. Tudománypolitika és benne a felsőoktatás című tanulmány – 2024. március
2. Magyarország tudományos publikációs tevékenységének alakulása nemzetközi viszonylatban című tanulmány – 2024. november
3. Magyarország iparjogvédelmi tevékenységének és mutatóinak alakulása című tanulmány – 2024. november
4. Gróf Tisza István politikusi arca és a XX. század eleji Magyarország politikai közhangulata a kétszeres miniszterelnök négy – miniszterelnöki hivatalos – levelének tükrében című tanulmány – 2025. február
5. Prof. Dr. Maróth Miklós irányításával készült: A hazai energiaellátás fenntarthatósági, biztonsági és innovációs kihívásai – Jelentés című tanulmány – 2025. május
6. Prof. Dr. Maróth Miklós irányításával készült: Javaslatok a magyar közoktatás reformjára című tanulmány – 2025. július
7. A 2024-ben megjelent Stanford-listán (Top 2% kutató vagy Ioannidis-féle lista) a magyar kutatókra vonatkozó eredmények című tanulmány – 2025. október
8. A HUN-REN tudományos teljesítményének vizsgálata 2020–2024 között című tanulmány – 2025. október
9. A Nemzeti Agykutatási Program publikációs eredményeinek összefoglalása című tanulmány – 2025. október
10. Prof. Dr. Maróth Miklós irányításával készült: Javaslat a hazai vízgazdálkodási irányítás szervezeti átalakítására című tanulmány – 2025. november
11. Prof. Dr. Maróth Miklós irányításával készült: Szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek hatékony kezelésének lehetőségei Magyarországon – vezetői összefoglaló a 2026. évi akció javaslatokról című tanulmány – 2026. március
12. A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai a világ kutatóinak felső 2%-ában (Stanford lista, 2025) című tanulmány – 2026. június
Összefoglalva, a Testület legfontosabb feladata az értékteremtés, az értékközvetítés, a példamutatás és a folytonosság biztosítása. Nem elegendő elismerni a nagy életműveket, hanem az általuk képviselt tudást, értékrendet, teljesítményt és felelősséget tovább is kell adni a következő nemzedékeknek, hogy azok közkinccsé váljanak.
4. Milyen ügyekben szólaltak, illetve szólalnak meg a testületi tagok?
A Testület tagjai elsősorban saját szakterületükhöz kapcsolódó, ugyanakkor a társadalom szélesebb körét vagy egészét érintő jelentős kérdésekben szólalnak meg. Megnyilatkozásaik alapját nem napi politikai szempontok, hanem tudományos, művészeti és szakmai tudásuk és tapasztalatuk, valamint az általuk képviselt értékek adják.
Például Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök több alkalommal szólalt fel a Testület képviseletében a kábítószer-fogyasztás egészségügyi és társadalmi következményeiről. A Magyar Corvin-lánc Testület 2025. március 6-ai Corvin Szalon rendezvényén tudományos előadásban mutatta be a függőséget okozó szerek biológiai és társadalmi hatásait, valamint az agy dopaminrendszerének szerepét a függőség kialakulásában. Rámutatott arra is, hogy a drogok tartós használata nemcsak az egyén egészségét és személyiségét károsítja, hanem a társadalom működésére, produktivitására és biztonságára is kedvezőtlen hatást gyakorol.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter 2025. november 18-án az MCC Budapest Summit on the Global Drug Epidemic (MCC Budapesti csúcstalálkozó a globális kábítószer-járványról) című nemzetközi konferenciáján How Drug Abuse Destroys Your Mind and Body (Hogyan rombolja a kábítószer-használat az elmét és a testet) címmel tartott nyitóelőadást. A kábítószer-használatot mindenekelőtt tudományos és orvosi kérdésként vizsgálta, ismertette annak idegrendszeri következményeit, és külön kitért a modern, magas hatóanyag-tartalmú drogok veszélyeire. Hangsúlyozta, hogy a kannabisz „könnyű drogként” való kezelése különösen félrevezető, mivel a modern, magas THC-tartalmú készítmények súlyos idegrendszeri károsodást okozhatnak. A kábítószer-problémát egyszerre orvosi, társadalmi, pszichológiai és gazdasági kérdésként határozta meg, amelynek kezeléséhez nélkülözhetetlen a tudományos közösség támogatása és közreműködése.
A konferencián szintén előadást tartott Kevin A. Sabet amerikai drogpolitikai szakértő, a Smart Approaches to Marijuana (SAM, Ésszerű marihuánapolitikai megközelítések) nonprofit szervezet társalapítója és elnök-vezérigazgatója, aki korábban demokrata és republikánus amerikai elnöki adminisztrációk drogpolitikai tanácsadójaként is dolgozott. A One Nation Under the Influence: America’s Deadly Drug Habit and How We Can Overcome It (Egy nemzet a drogok hatása alatt: Amerika halálos drogfogyasztása és annak leküzdése) című könyvéhez kapcsolódó előadásában az Egyesült Államokban kialakult droghelyzetet, a fentanil és az együttes szerhasználat veszélyeit, valamint a marihuána legalizációjának és üzleti célú forgalmazásának közegészségügyi és társadalmi következményeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a hatékony drogpolitikának a megelőzésre, a kezelésre, a felépülés támogatására, a kínálat csökkentésére és a nemzetközi együttműködésre egyaránt ki kell terjednie.
Sabet előadásában több alkalommal elismerően hivatkozott Prof. Dr. Vizi E. Szilveszternek a konferencián korábban elhangzott előadására és kutatómunkájára. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy Vizi professzorral közösen szerepelhetett a rendezvényen, és külön köszönetet mondott kutatásaiért. A marihuána hatásainak ismertetésekor utalt arra, hogy Vizi professzor részletesen foglalkozott a kérdés tudományos hátterével és a kábítószerek agyra gyakorolt hatásaival. Felidézte a kannabisz történeti és földrajzi elterjedését bemutató térképet is, egy másik megjegyzésében pedig úgy fogalmazott, hogy Vizi professzor sok folyamatot előre látott. Ismételt hivatkozásai azt mutatták, hogy saját előadásában fontos kapcsolódási pontot jelentettek Vizi professzor idegtudományi és farmakológiai megállapításai.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter más témájú nyilvános megszólalásaiban is következetesen képviselte a tudás, a tehetséggondozás, a nemzeti szellemi örökség és a tudomány társadalmi felelősségének fontosságát. Például a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kiemelte, hogy a Testület küldetése a magyar tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő képviselőinek bemutatása, valamint a nemzeti szellemi örökség értékeinek közvetítése. A konferencia programját e küldetés megvalósulásaként értékelte, mivel az egyszerre szolgálta a múlt értékeinek tudományos igényű bemutatását és a különböző tudományterületek közötti párbeszédet.
5. A Magyar Corvin-lánc Testület tagjairól és létszámáról
A Corvin-lánc a Magyar Szent István-rend után a második legrangosabb állami elismerés Magyarországon. A kitüntetést a törvény rendelkezése szerint egyidejűleg legfeljebb tizenöt személy birtokolhatja. A Corvin-lánc tekintélyét mindenekelőtt azoknak a személyiségeknek az életműve és teljesítménye adja, akik a kitüntetést viselik.
Kutatók, művészek, orvosok, jogtudósok, színművészek és más kiemelkedő személyiségek kerülhetnek ebbe a rendkívül szűk körbe, nem szakmai kvóták, hanem életművük, nemzetközi és hazai jelentőségű teljesítményük, valamint a magyar tudományhoz, művészethez, oktatáshoz és művelődéshez való hozzájárulásuk alapján. A Testület sokszínű összetétele teszi lehetővé, hogy tagjai a különböző tudomány- és művészeti területek tapasztalatait egyesítve, egymás gondolkodását is gazdagítva járuljanak hozzá közfeladataik ellátásához.
5.1. A Testület jelenlegi tagjai:
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Testület elnöke 2016 óta: a Magyar Szent István-rend, a George Washington Award kitüntetettje, Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és korábban két cikluson át elnöke.
P. Dr. Barsi Balázs OFM: Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Magyar Örökség díjjal, Fraknói Vilmos-díjjal és Márton Áron-emlékéremmel elismert ferences szerzetes és pap, hitszónok, teológiai tanár.
Dr. Bogárdi Szabó István: Széchenyi-díjjal, Károli-díjjal, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetéssel elismert református lelkipásztor, korábbi püspök, teológus, egyetemi tanár.
Prof. Dr. Bor Zsolt: Széchenyi-díjjal, Bolyai-díjjal, Prima Díjjal elismert lézerfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár.
Prof. emer. Huszti Péter: Jászai Mari-díjjal, Kossuth-díjjal, a Nemzet Művésze díjjal elismert színművész, rendező, professor emeritus, Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Prof. Dr. Karikó Katalin: Nobel-díjjal, Magyar Szent István-renddel, Széchenyi-díjjal elismert biokémikus, kutatóbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Pennsylvaniai Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem professzora.
Prof. Dr. Lovász László: Abel-díjjal, Széchenyi-nagydíjjal, Magyar Szent István-renddel elismert matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és korábban két cikluson át elnöke, egyetemi tanár.
Prof. Dr. Maróth Miklós: Széchenyi-nagydíjjal, Prima Primissima Díjjal, a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetéssel elismert klasszika-filológus, orientalista, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Prof. emer. K.s. Marton Éva: számos nemzetközi díjjal, Magyar Szent István-renddel, Kossuth-díjjal, Prima Primissima Díjjal elismert világhírű operaénekes, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, professor emeritus.
Prof. Dr. Martonyi János: Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetéssel elismert jogász, diplomata, professor emeritus, Magyarország külügyminisztere (1998–2002, 2010–2014). Első külügyminisztersége alatt előrehaladtak Magyarország európai uniós tárgyalásai, és az ország belépett a NATO-ba.
Prof. emer. Melocco Miklós: Kossuth-nagydíjjal és Munkácsy Mihály-díjjal elismert szobrászművész, a Nemzet Művésze, Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Prof. Dr. Sótonyi Péter: Széchenyi-díjjal, Prima Primissima Díjjal elismert orvos, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Prof. Dr. Trócsányi László: Széchenyi-díjjal, Palmes Académiques francia állami kitüntetéssel, a II. Lipót-rend főtiszti keresztje belga állami kitüntetéssel, Eötvös Károly-díjjal, a Szegedi Tudományegyetem Pro Universitate-díjával, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem díszdoktori (Doctor Honoris Causa) címével elismert jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár.
5.2. A Corvin-lánc kitüntetettjei 1930 óta:
1930–1943 között
1930: Berzeviczy Albert – politikus, történész (1853–1936); Dohnányi Ernő – zeneszerző, karmester, zongoraművész (1877–1960); Herczeg Ferenc – író, színműíró, újságíró (1863–1954); Hubay Jenő – hegedűművész, zeneszerző (1858–1937); gróf Klebelsberg Kuno – jogász, művelődéspolitikus (1875–1932); báró Korányi Sándor – orvos (1866–1944); Ravasz László – református lelkész (1882–1975); gróf Teleki Pál – földrajztudós, Magyarország miniszterelnöke (1879–1941); báró Wlassics Gyula – jogász, politikus, az országgyűlés felsőházának elnöke (1852–1937); Zala György – szobrászművész (1858–1937).
1935: Hóman Bálint – történész, politikus (1885–1951); Karlovszky Bertalan – festőművész (1858–1938).
1937: Károlyi Árpád – történész, levéltáros (1853–1940); Serédi Jusztinián – bencés szerzetes, hercegprímás (1884–1945).
1938: Verebélÿ Tibor – orvos, patológus (1875–1941).
1939: Hültl Dezső – építész (1870–1945); Melich János – nyelvész (1872–1963).
1940: Balogh Artúr – jogász (1866–1951); Kelemen Lajos – történész, levéltáros (1877–1963); Reményik Sándor – költő (1890–1941).
1941: Pásztor János – szobrászművész (1881–1945); Rudnay Gyula – festőművész (1878–1957).
1942: Schütz Antal – piarista szerzetes, teológus (1880–1953).
1943: Lehár Ferenc – zeneszerző (1870–1948).
2001 után az újjáalapított Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesültek nemzetünk alább felsorolt nagyjai:
2001: Balogh János – zoológus, ökológus (1913–2002); John Lukács – történész, író (1924–2019); Kallós Zoltán – néprajzkutató, népzenegyűjtő (1926–2018); Lámfalussy Sándor – közgazdász, az euró atyja (1929–2015); Makovecz Imre – építész (1935–2011); Nemeskürty István – író, irodalom- és filmtörténész (1925–2015); Oláh György – Nobel-díjas kémikus, vegyészprofesszor (1927–2017); Szabó Magda – író, költő, műfordító (1917–2007); Szokolay Sándor – zeneszerző, karmester (1931–2013); Teller Ede – atomfizikus (1908–2003); Zsigmond Vilmos – operatőr (1930–2016); Lovász László – matematikus, akadémikus (1948–).
2012: Kocsis Zoltán – zongoraművész, karmester, zeneszerző (1952–2016); Vizi E. Szilveszter – orvos, agykutató, akadémikus (1936–); Bor Zsolt – lézerfizikus (1949–); Jelenits István – piarista szerzetes, teológus (1932–2024); Marton Éva – operaénekes (1943–).
2018: Huszti Péter – színművész, színigazgató, rendező (1944–); Maróth Miklós – klasszika-filológus, orientalista (1943–); Martonyi János – jogtudós, diplomata, korábbi külügyminiszter (1944–); Melocco Miklós – szobrászművész (1935–); Ritoók Zsigmond – klasszika-filológus, akadémikus (1929–2026); Sótonyi Péter – orvos, akadémikus (1938–); Sir George Charles Radda (Radda György Károly) – biokémikus (1936–2024).
2024: Karikó Katalin – Nobel-díjas biokémikus (1955–); Krausz Ferenc – Nobel-díjas fizikus (1962–); a Testület tagja 2024. június 18. és 2026. szeptember 2. között.
2026: Barsi Balázs – ferences szerzetes, teológus, hitszónok (1946–); Bogárdi Szabó István – református lelkipásztor, teológus (1956–); Trócsányi László – jogtudós, egyetemi tanár (1956–).
6. Miért fontosak a Nobel-díjas és más kiemelkedő tagok?
A Nobel-díjas és más kiemelkedő tagok azért fontosak a Testület számára, mert olyan személyiségekről van szó, akik életútjukkal mércét állítanak. Karikó Katalin, Lovász László, Marton Éva, Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter és a Testület más kiemelkedő tagjai azt mutatják meg, hogy Magyarországról indulva is lehet a világ tudományos és művészeti élvonalába kerülni.
Jelenlétük és munkásságuk a Testület szakmai tekintélyét és hitelességét erősíti. Lehetővé teszi, hogy a köztestület a magyar tudományt, művészetet, oktatást és művelődést érintő kérdésekben a legmagasabb szintű szakmai tapasztalatokra és életművekre támaszkodjon.
7. Hogyan erősítik a kiemelkedő magyarok és életművük a nemzeti önbecsülést
A világhírű magyar tudósok – köztük Nobel-díjasaink –, művészek és sportolók teljesítményükkel, életútjukkal és nemzetközi tekintélyükkel Magyarország és a magyarság valódi nagykövetei. Hozzájuk kapcsolódik a magyar történelem szentjeinek szellemi és erkölcsi öröksége is, amely évszázadok óta alakítja a Magyarországról és a magyarságról kialakult nemzetközi képet. E kimagasló személyiségek eredményei és példamutatása erősítik a nemzeti önbecsülést, a magyar tudomány, művészet és kultúra tekintélyét, valamint a magyarsághoz való kötődést. A Magyar Corvin-lánc Testület egyik legfontosabb feladata, hogy az általuk képviselt értékeket megőrizze, láthatóvá tegye és továbbadja a következő nemzedékeknek.
8. Krausz Ferenc távozása a Testületből
Prof. Dr. Krausz Ferenc távozása a Magyar Corvin-lánc Testületből óriási veszteség a Testület és az egész ország számára, hiszen személyében nemzetközileg elismert tudóst, meghatározó oktatót és a fiatal tehetségek elkötelezett támogatóját veszítette el a Testület. Tudományos munkássága és tehetséggondozó tevékenysége továbbra is kiemelkedő.
A Krausz Ferenc által javasolt ÉLVONAL Program megvalósítására létrehozott ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány célja a természettudományos tehetségek korai felismerése és folyamatos mentorálása, a nemzetközi színvonalú kutatók köré épülő magyarországi tudásközpontok támogatása, valamint a kutatási eredmények innovációs hasznosítása volt. A program a fiatal kutatóknak pályalehetőséget, a kiemelkedő hazai és külföldi tudósoknak versenyképes kutatási környezetet kívánt biztosítani.