A Magyar Corvin-lánc történetéről, küldetéséről és a példamutatás felelősségéről tartott előadást Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke 2026. október 18-án a Budahegyvidéki Református Egyházközség Hegyvidéki Szalonjában. Az ünnepi alkalmon a gyülekezet két, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett tagját, Dr. Bogárdi Szabó István lelkipásztort, volt református püspököt és Prof. Dr. Trócsányi László jogtudóst, diplomatát, egyetemi tanárt, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorát köszöntötték.
Vizi E. Szilveszter előadásában hangsúlyozta, hogy a Magyar Corvin-lánc a kitüntetettek kiemelkedő életműve mellett a közösség iránti felelősségvállalásuk elismerése is. A tudomány, a művészetek és az oktatás kimagasló képviselőiből álló Testület küldetése, hogy felmutassa a magyar szellemi teljesítmény értékeit, és követendő példákat állítson az itthon, a külhonban és a diaszpórában élő magyarság, különösen a jövő nemzedékei elé. Tevékenységével a szellemi örökség továbbadását, valamint a tudás és az alkotómunka megbecsülésének erősítését szolgálja.
Az elnök elmondta, hogy Magyarország a történelem során méretéhez és lélekszámához képest mindig is kiemelkedő értékekkel gazdagította a világot. Tudósaink felfedezései, orvosaink gyógyító munkája, művészeink alkotásai és sportolóink kimagasló teljesítményei nemcsak hazánk jó hírnevét öregbítették, hanem az egyetemes emberi kultúra és tudás fejlődéséhez is hozzájárultak.
Kiemelte, hogy Magyarországnak ma is szüksége van példaképekre, olyan kivételes személyiségekre, akik tehetségükkel, kitartásukkal, elhivatottságukkal és emberi tartásukkal irányt mutatnak a következő nemzedékek számára, és bizonyítják, hogy a valódi nagyság nem egy ország méretében, hanem az általa teremtett értékekben rejlik.
Felidézte a Magyar Corvin-lánc 1930-as alapításának és 2001-es újjáalapításának történetét, valamint beszélt a kitüntetés szellemiségét meghatározó elődök munkásságáról. Többek között Ravasz László református püspök, Oláh György Nobel-díjas kémikus, John Lukacs történész, Makovecz Imre építész és Nemeskürty István, a Testület újjáalapítását követő első elnökének életművét méltatta. Személyes emlékekkel idézte meg az elődök alakját, kiemelve szellemi örökségük máig ható jelentőségét. Az előadás részeként levetítették a Testület tagjait és munkásságát bemutató kisfilmet, amely néhány kiemelt eseményt is felidézett.
A református közösség előtt Vizi E. Szilveszter saját katolikus neveltetéséről és bencés diákéveiről is beszélt. Kitért a keresztény felekezetek közös értékeire, az egymás iránti felelősségre, valamint arra a lelki támaszra, amelyet a hit és az egyházi közösségek nyújthatnak a mai világban.
A két ünnepeltet méltatva Trócsányi László pályájából a szilárd értékrenden alapuló egyetemi oktatás és a hallgatók számára nyújtott iránymutatás fontosságát emelte ki. Bogárdi Szabó István életútjából a lelkipásztori szolgálat elsődlegességét, a hívekkel való közvetlen kapcsolatot és a reménység közvetítését hangsúlyozta.
Az ünnepeltek személyes hangú köszönetnyilvánítással válaszoltak. Trócsányi László arról beszélt, hogy a Testület szellemi elődei igazodási pontot jelentenek számára. Különösen közel áll hozzá Lámfalussy Sándor emléke, akivel belgiumi munkája idején baráti kapcsolatot ápolt, és akinek egykori Corvin-láncát viselheti. Hivatása egyik legnagyobb értékének a fiatalok tanítását és tudásuk gyarapítását nevezte.
Bogárdi Szabó István szerény szavakkal fogadta a méltatást. Felidézte a Hegyvidéki gyülekezetben végzett huszonhét éves szolgálatát, és kifejezte örömét, hogy a kitüntetés révén az őt befogadó közösségre is figyelem és megbecsülés irányul. Szavai az alkalom egyik meghatározó gondolatát erősítették meg: a személyes elismerés annak a közösségnek is szól, amelyhez a kitüntetett tartozik.
