20261117_d.JPEG

A Magyar Corvin-lánc Testület Corvin Szalon sorozatának 2026. november 17-ei rendezvényén Prof. Dr. Maróth Miklós Széchenyi-nagydíjas klasszika-filológus, orientalista, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Testület tagja tartott előadást Verbum caro factum est – Eretnek volt-e Nestorius? címmel a Roheim-villában. Az eredeti források és a korabeli filozófiai fogalmak elemzésével kereste a választ arra, hogy mennyiben felelnek meg Nestorius tényleges tanításainak a neki tulajdonított nézetek.

A vendégeket Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és korábban két cikluson át elnöke, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke köszöntötte. A Corvin Szalon korábbi előadásait felidézve a Testület kulturális küldetését, a szellemi örökség ápolását és a tudás továbbadásának jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a rendezvénysorozat olyan gondolatokat közvetít, amelyeket a hallgatók magukkal vihetnek, továbbgondolhatnak és másokkal is megoszthatnak.

20261117_e.JPEG

Maróth Miklóst egykori bencés diáktársaként és kiemelkedő tudósként méltatta, felidézve, hogy már évtizedekkel korábban a bölcset jelentő szophosz névvel illették. Az előadás témájára utalva az isteni Ige – Jézus Krisztus – megtestesülését, vagyis emberré válását a keresztény hit egyik legmélyebb misztériumaként említette, felidézve János evangéliumának „S az Ige testté lett, és közöttünk élt” (Jn 1,14) kijelentését. Hozzátette, hogy ezt a gondolatot az eucharisztia első megfogalmazásának is tekinti.

Maróth Miklós bevezetésként jelezte, hogy a teológiai témáról fog beszélni, de filológusként. Hangsúlyozta, hogy a szövegek megértésének alapfeltétele a nyelvtudás, jelentésük feltárásához azonban a történeti környezet, a filozófiai háttér és a szakterület sajátos fogalomhasználatának ismerete is szükséges. A téma vizsgálatában klasszika-filológiai és orientalisztikai ismereteire egyaránt támaszkodott, görög, latin, szír és arab nyelvű forrásokat elemezve.

20261117_c.JPEG

Az előadás történeti hátterét a korai kereszténység tanításának formálódása és az egyházon belüli viták adták. A professzor bemutatta Nestorius konstantinápolyi pátriárka és Alexandriai Szent Cirill konfliktusát, valamint a Nestoriust elítélő 431. évi efezusi zsinat körülményeit. Értelmezésében a teológiai nézetkülönbségek összefonódtak az egyházi és udvari érdekekkel, ezért az események megítéléséhez a személyes és hatalmi viszonyokat is figyelembe kell venni.

A vizsgálat egyik központi kérdése az volt, milyen forrásokból ismerjük Nestorius tanítását. Maróth Miklós felhívta a figyelmet az ellenfelek írásaiból kialakított kép egyoldalúságának veszélyére, és az eredeti szövegek összevetésének fontosságát hangsúlyozta. A fennmaradt töredékek és levelek mellett különös jelentőséget tulajdonított Nestorius Damaszkuszi Hérakleidész könyve című, szír fordításban fennmaradt művének. Saját munkájáról szólva elmondta, hogy hozzákezdett a könyv fordításához.

A teológiai vita középpontjában Krisztus isteni és emberi természetének kapcsolata, valamint Mária megnevezésének értelmezése állt. Maróth Miklós olyan szöveghelyeket idézett, amelyek szerint Nestorius Máriát Krisztus szülőjeként Istenszülőnek és emberszülőnek egyaránt nevezte. Az előadó ezzel azt kívánta bemutatni, hogy Nestorius mind Krisztus istenségét, mind emberségét vallotta, és az elnevezések értékelésekor az azokhoz kapcsolódó tanításokat is vizsgálni kell.

20261117_b.JPEG

A professzor részletesen foglalkozott a görög filozófiai fogalmak teológiai alkalmazásával. Arisztotelész és az újplatonikus gondolkodók szövegein keresztül érzékeltette, milyen jelentéskülönbségek kapcsolódhattak a lényeg, a természet, a hüposztaszisz és a személy fogalmához. Bemutatta azt is, hogy a természetek egyesülésének leírásához használt kifejezések mögött a korabeli filozófia különböző elméletei álltak. Elemzésében arra mutatott rá, hogy e háttér figyelmen kívül hagyása a teológiai állítások félreértelmezéséhez vezethet. A fény és a levegő kapcsolatának példájával olyan egyesülést szemléltetett, amelyben az összekapcsolódó természetek megőrzik sajátosságaikat.

Külön figyelmet szentelt a retorikai eszközök szerepének. A katonaruhát öltő király hasonlatán és a templomban való bennlakás bibliai képén mutatta be, milyen szemléltető eszközökkel beszéltek a megtestesülésről. Értelmezése szerint ezek szó szerinti olvasata hozzájárult Nestorius tanításának félreértéséhez. E szempontból Aquinói Szent Tamás Nestoriusról adott értelmezését is bírálta.

Az előadás további részében Nestorius kijelentéseit I. Leó pápa Flavianushoz intézett levelével és a 451. évi khalkédóni zsinat hitvallásával vetette össze. Maróth Miklós a bemutatott szövegek alapján lényegi egyezéseket emelt ki Krisztus egyetlen személyének és két természetének megfogalmazásában. Következtetése szerint az idézett források nem igazolják azt a vádat, hogy Nestorius Krisztust két különálló személyre osztotta volna.

20261117_a.JPEG

Zárásként a nesztoriánusok, a melkiták és a jakobiták megközelítését összegezte. Értelmezése szerint e közösségek alapvetően ugyanazt a bibliai igazságot igyekeztek kifejteni, eltérő görög filozófiai elméletekre támaszkodva. Ennek kapcsán felvetette, hogy a teológiai elméleteket a valóság leírásának vagy a hit tartalmát megvilágító magyarázati eszközöknek tekintjük-e. Végül azt a kérdést tette fel a hallgatóságnak, hogy a hitben az erkölcsi cselekvésnek vagy a tanításbeli meggyőződésnek tulajdonítunk meghatározó jelentőséget.